Alkotva elmélkedők - elmélkedve alkotók húsvéti virrasztása
Elindultunk hát csendben, mindenki önmagával, mégis együtt, befelé. Csak emlékeztetőül álljon itt, amit már hallottál, néhány lehetséges módja, hogy hogyan is időzz az egyes állomásoknál:
- Olvasd el a stációt, és hagyd, hogy az első kép, ami megjelenik benned kiélesedjen. Akár dolgozhatsz ezekkel a legelső képekkel végig, nagyon sok mindent elárulhatnak neked utólag.
- Rákattintva az egyes állomásokra segítő kérdésekhez, szempontokhoz juthatsz. Kezeld ezeket szabadon, megengedéssel, elengedéssel. Egyáltalán nem muszáj minden kérdést megválaszolnod! Hagyd, hogy a fontos kérdések megragadjanak téged és dolgozni kezdjenek, a kevésbé fontosak elillanjanak! Nem muszáj rajzolnod sem, írhatsz is, ha megihletnek a mondatok. Teljesen rajtad áll. Keresd meg azt az EGY dolgot (egy szó, egy kép, egy emlék, egy asszociáció), ami egy adott stációnál megrezzent benned valamít, és azzal dolgozz!
- Ha úgy érzed, semmi nem mozdul, magával a Semmivel találkozol egy-egy állomásnál, fogadd el, engedd be, rajzold le, írd le, érezd meg és maradj vele. Lélegezz és légy jelen neki! Járj el hasonlóképp a fáradtsággal, a félelemmel, az elgémberedett tagjaiddal, a cinizmussal, a kétségekkel, a bizonytalansággal, az unalommal és a hasonló "rosszarcokkal". Hisz pont ott vagy, ahol lenned kell! Pont úgy, ahogy lenned kell!
Gondolod, hogy Jézus nem találkozott néhányukkal az Úton?
Hát csak üdvözöld őket, légy velük valamennyit, aztán lépj te is tovább....
Indulhatunk?
